virágok - keserűfűfélék

Erősen változékony, gyengén szőrös hajtású növény. Tőlevelei hosszú nyelűek, vese alakúak, rendszerint 3 karéjúak. A 3-5 keskeny, ép szélű szeletre tagolódó szárlevelek ülők. A csésze alakú 15-25mm átmérőjű, sárga virágok magánosan nyílnak az elágazó virágos hajtáson. A párta rendszerint 5 tagú, de a szirmok közül egy vagy több elsatnyulhat, sőt hiányozhat is. A felhajló csészelevelek száma 3. A szőrös aszmagok tömött fejecskében érnek.

ELTERJEDÉS: Egész Európában elterjedt, az északi területeken ritkább. Hazánkban meglehetősen gyakori, alakgazdag növény.

ÉLŐHELY: Nedves rétek, legelők, üde lomberdők, sövények, törmelékes lejtők. Kedveli az erősen meszes vagy semleges kémhatású talajt és az árnyékot.

Vaskos, üreges, barázdált szárú növény többnyire kopasz, felegyenesedő, gazdagon elágazó hajtással. Fénylő zöld levelei közül a felsők ülők és hármasával állnak. Az alsók hosszú nyelűek, hármasan összetettek. A levélkék 3 karéjúak, fogazott szélűek. A kicsi, 5-10mm átmérőjű virágok laza bugákban nyílnak. A lehajló szirmok és a csészelevelek egyforma hosszúak. A rövid és tompa csőrű, apró, kopasz aszmagok kúpos fejecskében érnek. A növény mérgező.

ELTERJEDÉS: Egész Európa a távoli északi tájak kivételével. Hazánk mocsári társulásaiban gyakori.

ÉLŐHELY: Mocsarak, iszapos területek, nedves rétek; tó-, folyó- és patakpartok.

Kis csoportokban fejlődő, többé-kevésbé szőrös hajtású, vékony, egyszerű, tövénél pikkelyes száni növény. Háromszorosan szárnyalt leveleiben a világos vagy sárgászöld levélkék keskeny szálasak, hegyesek. Magánosannyíló virágai nagyok, 40-80 mm átmérőjűek. A virágtakaró 5 csészelevélből és 10-12 tojásdad, fényes sziromból áll. A porzók száma sok. A virágot gallérszerű fellevelek övezik. A szőrös aszmagok tömött fejecskében érnek.

ELTERJEDÉS: Nyugat-Európa déli területei, Közép-Európa hegyvidékei. Hazánk ritka, védett faja.

ÉLŐHELY: Száraz sztyeprétek, ritkábban cserjések. Helyenként ültetik.

Változatos megjelenésű, rövid, húsos szárú, gumós gyökerű, kopasz hajtású növény. Szív vagy vese alakú levelei jórészt tőállásúak, sötétzöldek, fényesek, tagolatlanok, hosszú nyelűek. Gyakran fekete foltosak. Magánosan nyíló, csúcsálló virágai 20-30mm átmérőjűek. A csésze többnyire 3 tagú, a párta 8-12 keskeny-elliptikus, idővel kifehéredő sziromból áll. A kopasz aszmagok kis fejecskében érnek.

ELTERJEDÉS: Egész Európa a távoli északi tájak kivételével. Számos kerti változata is van. Hazánk üde erdeiben gyakori.

ÉLŐHELY: Nyirkos talajú rétek, erdők, sövények, folyó- és patakpartok; napfényes, félárnyékos területek.

Erősen változékony, rendszerint szőrös hajtású, mérgező növény. Tenyeresen összetett tőlevelei 3-7 fogazott szélű, ék alakú, mélyen tagolt levélkéből állnak. Szárlevelei kisebbek, ülők. 15-25mm átmérőjű virágai magánosan nyílnak az elágazó szár csúcsán. A virágtakaró kettős és 5 tagú. Az aszmagok horgas csőrűek.

ELTERJEDÉS: Egész Európában elterjedt, alakgazdag faj. Hazánkban az üde, nedves rétek jellemző növénye.

ÉLŐHELY: Nedves rétek, legelők, útszélek, nyílt erdők.

ROKON FAJOK: A kúszó boglárka heverő vagy ívesen felegyenesedő szárú növény. Tőlevelei rendszerint hármasak. Nedves rétek, hazánkban gyakori faja.

Kistermetű, kopasz, húsos hajtású növényke. Levelei világos-vagy közép zöldek, ép szélűek. A levéltelen tőkocsányon magánosan nyíló, sárgászöld virágok 4-5 mm átmérőjűek. A virágtakaró 5-7 sziromszerű csészelevélből és 5-7, a tövénél rövid sarkantyút viselő sziromból áll. A terméses vacok hosszan megnyúlt.

ELTERJEDÉS: Egész Európa a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban szórványos, az Alföldön gyakori.

ÉLŐHELY: Nedves rétek, szántók, iszapos partok, útszélek; 1400m tengerszint feletti magasságig.

Változatos megjelenésű, felegyenesedő vagy elfekvő szárú, kopasz növény. Hajtása az alsó szárcsomóknál legyökeresedik. Vese alakú, csipkés vagy fogazott szélű levelei nagyrészt tőállásúak , hosszú nyelűek. A szárlevelek ülők. A 15-50 mm átmérőjű virágok laza, elágazó virágzatban nyílnak. A virágtakaró 5-8 zsírosan fénylő, tojásdad lepellevélből áll. A csoportosan érő, sokmagvú tüsző termések, a belső varrat mentén felnyílnak. A növény minden része mérgező.

ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánk viszonylag ritka, kora tavaszi növénye.

ÉLŐHELY: Nedves rétek, patak- és tópartok, ligeterdők. Kertekben is gyakran ültetik, különösen a telt szirmú fajtáját.

Elágazó szárú, kopasz hajtású növény. Levelei 2-3-szorosan szeldeltek, szálasak. Hosszúkocsányú, zigomorf, ibolyakék virágai laza, hajtásvégi fürtben nyílnak. Lepellevelei részben összenőttek, a felsők hosszúsarkantyúban végződnek. A porzók száma 8-10. A termés tüsző.

ELTERJEDÉS: Elő-Ázsiából származó, Közép-Európa nagy részén meghonosodott gyom. Hazánkban elterjedt, de visszahúzódóban levő faj.

ÉLŐHELY: Gyomtársulások.

MEGJEGYZÉS: A kerti és a magas szarkaláb kertekben gyakori.

Merev, többnyire elágazó szárú, kopasz hajtású növény. Szórt állású levelei szálasan, fonalasan szeldeltek. Magánosan nyíló, halványkék virágai 20-30mm átmérőjűek, erezetük jellegzetesen zöld. A lepellevelek száma 5. A mézfejtők laza gyűrűt alkotnak a nagyszámú porzó tövében.

ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban gyakori.

ÉLŐHELY: Szántók, tarlók, gabonaföldek; elsősorban meszes talajon.

EGYÉB NEVEK: Kandilla.

ROKON FAJOK: A borzaskata, búzakék virágait gallérszerű fellevelek övezik. Nálunk kertekben ültetik.

Molyhosan szőrös hajtású, kisebb csoportokat alkotó növény. Szárnyasan összetett, sallangos tőlevelei virágzáskor még csak fejlődőben vannak. Kocsányán hasonló megjelenésű, de ülő levelekből álló fellevélörv látható. Magánosan nyíló, felálló, kékes-vagy vöröseslila virága hatleplű, 55-85mm átmérőjű. Belsejében számos narancssárgaporzó található. A tollas aszmag termések tömött fejecskében érnek.

ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Kertekben sokfelé ültetik. Hazánkban is honos, erősen ritkulóban lévő, védett faj.

ÉLŐHELY: Száraz gyepek, sztyeprétek 1200m tengerszint feletti magasságig; enyhén savanyú és semleges talajon.